Tényleg hibamentes-e az autógyártás? - avagy 6 ok, ami miatt sok a visszahívás - 2014.10.01 |
Megosztom: Írjon nekünk: |
Eddig tizenkilenc halálesetet hoztak összefüggésbe a General Motors autóinak hibás gyújtáskapcsolóival - olvashattuk a minap az Origón. A hibás gyújtáskapcsolók miatt több esetben nem nyíltak ki megfelelően a légzsákok. Ken Feinberg ügyvéd, az áldozatok kárpótlására létrehozott alap felügyelőjéhez öt hét alatt 125 halálesettel és 320 sérüléssel kapcsolatos kárpótlási igény futott be, amelyek közül az ügyvéd 31-et ítélt jogosnak. A dokumentáció mérlegelése még tart. A hibáról évek óta tudtak a GM-nél, de csak idén februárban ismerték el. Nyárra már több mint hatmillió autót hívtak vissza.
Vajon hogy fordulhatott elő ilyesmi, hiszen a gyártást
elvileg egyre inkább hibamentessé teszik?
Nos, a gyártósorokról tényleg egyre biztonságosabb kocsik gördülnek le. Mivel a nulla hiba, a megbízhatóság komoly versenytényező, az elmúlt években a német és a francia gyártók erre olyannyira ráerősítettek, hogy néhány kategóriában egy-egy típusukkal megelőzték a hagyományosan biztonságosnak számító japánokat is. (Lásd itt és itt.)
A visszahívások túlnyomó többsége mögött azonban nem annyira biztonsági, mint inkább más tényezők húzódnak meg.
- Napjainkban sokkal több biztonsági berendezést szerelnek be a kocsikba, mint régen. 20-30 éve volt biztonsági öv, és kész. Ma van légzsák, ABS, kipörgésgátló, kicsúszásgátló, elalvásfigyelő stb. Ha ezek elromlanak, akkor is csak a plusz biztonság vész el - ez történt a GM esetében is, hiszen a sérüléseket azért nem tudták elkerülni, mert a légzsákok nem nyíltak ki megfelelően.
- A vevők, a nyilvánosság ma sokkal érzékenyebb a
kisebb hibákra is, mint régen a nagyobbakra. Mivel a jó hírnév fontos a
versenyképességhez, a gyártók sokkal többet költenek visszahívásokra, mint
korábban. A régi mondás aktualizálásával: „Nem elég óvatosnak és biztonságosnak
lenni, annak is kell látszani..."A hatósági és bírósági gyakorlatból, illetve a
kártérítési perek alapján - leginkább az Egyesült Államokban, ahol ezeknek
komoly hagyományai vannak - az látszik, hogy nem az a fő probléma, hogy egy
alkatrész hibás vagy balesetveszélyes, hanem az, hogy ha utólag kiderül, hogy a
gyártó erről tudott, de mégis eltitkolta. Amennyiben bizonyítható, hogy a
gyártó proaktív módon próbálta megszüntetni a balesetveszélyes helyzetet - azaz
például elindította a visszahívási kampányt - már nem vádolható gondatlansággal,
vagy szándékossággal.
-
Egy összeszerelő üzem az autó értékének
legfeljebb a 10%-t állítja elő, azaz a beszállítóktól jön az érték 90%-a. Legtöbbször
a beszállítóikat teszik felelőssé a hibáért, s persze a visszahívás költségeinek
nagy részét is rájuk terhelik. Figyeljük meg, hogy sokszor tudatosan is
kommunikálja egy-egy autógyár, hogy gondosan utánajárt a hibák okainak,
kiderítették, hogy az egyik beszállító volt a hibás, de most már minden
intézkedést megtettek, hogy a hiba többször ne forduljon elő... Még valószínűbb a
nagyszámú hiba előfordulásának esélye, ha ez a beszállító nemcsak egy típusba,
hanem más típusokba, vagy más gyártó másik típusaiba is készít alkatrészt.
- A vevők megnövekedett elvárásai miatt az utóbbi
években nagy hangsúlyt kapott, hogy a garanciális időben ne legyen
meghibásodás. Ez az időszak pedig meghosszabbodott, mert új autó eladásánál
versenyelőnynek számít. A KIA például különösen hosszú, 7 éves garanciát
vállal. Más márkák kiterjesztett garanciát ajánlanak az autó árához képest
alacsony összegért, s nyilván azért adhatják ennyiért, mert az adott időszakban
igen kis valószínűséggel jelentkeznek hibák.
- A visszahívások általában nem balesetek miatt történnek,
hanem a gyártó fedezi fel a hibát. A fenti hír szerint a GM az idén 65
különböző okból csaknem 30 millió járművet hívott vissza - arról azonban nincs
említés, hogy a hibák baleseteket okoztak volna.
- A hatóságok biztonsági ellenőrzései piacvédő eszköznek sem rosszak. Néhány éve például az amerikai hatóságok szigorú felügyelet alá vették a Toyotát, egyes vélemények szerint ez a válság által keményen sújtott helyi gyártók érdekeinek sem tett rosszat, hiszen a Toyota 2008 óta a világ legnagyobb járműipari cégének számít, vezet az amerikai kontinensen is.
Egyébként pedig a valóságban még több visszahívás van, mint amennyiről tudomást szerzünk. Sokszor ugyanis a kötelező szerviz idején cserélik ki ingyen a gyanús alkatrészt, abban az esetben, ha nincs azonnal vészhelyzet és a kampányt nem kell nyilvánosságra hozni. Ez is a járműgyártók óvatosságát mutatja. Nekünk, fogyasztóknak pedig hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a biztonság - a komplexitás növekedése miatt - egyre többe fog kerülni.
Vári Attila(IFUA Horváth & Partners, vezető tanácsadó)
Kapcsolódó bejegyzések:
Mitől lesz egy megoldás „lean”? És mi köze ennek a controllinghoz?
A legjobb befektetés
Ami a Figyelőből kimaradt
A termékinnováció nem elég
Városfejlesztő Mercedes
Címkék: autógyártás, visszahívás
« vissza
Albert Gábor
tovább » |
Pandurics Anett
tovább » |
Szél Zoltán
tovább » |
Blogunk a vállalatvezetés, a menedzsment legújabb trendjeiről, módszereiről szól. Egyperces posztok az IFUA Horváth & Partners szakembereitől.
autógyártás(3), közlekedés(2), cloud(4), felhő(3), e-kereskedelem(3), Malév(1), fizetőképesség(1), IT biztonság(13), mobilbiztonság(4), okostelefon(5), bank(9), Balanced Scorecard(1), BSC(1), stratégiai térkép(1), mutatószám(2), stratégia(5), Kék Óceán(2), Blue Ocean(2), tablet(3), iPad(2), mobil(1), mobilfizetés(2), oktatás(1), légitársaság(2), fapados(1), iBooks Author(1), interaktív könyv(1), telekom(1), pénzmosás(1), adócsalás(1), hacker(4), posta(1), mobileszköz(1), mobiloptimalizálás (1), pénzforgalom(2), zöld energia(2), szélerőmű(1), napelem(1), napkollektor(1), biogáz-erőmű(1), (11), controlling(8), operatív controlling(1), stratégiai controlling(1), folyamatköltség-számítás(1), értékesítés(7), beszerzés(6), banktitok(1), egészségügy(5), kötelező nyugdíjazás(1), hatékonyság(7), hatékonyságjavítás(3), költségmegtakarítás(1), mobilpénztárca(1), private cloud(1), hitel(3), kötvény(1), kockázat(2), termelésmenedzsment(1), shopfloor management(1), IT(3), technológiai platformok egységesítése(1), zöldenergia(1), megújuló energia(2), zöldbizonyítvány(1), bónusz(1), bónuszbank(1), prémium(1), légiközlekedés(1), repülés(1), Drucker(1), előrejelzés(1), árfolyam(2), árfolyamkockázat(1), management tanácsadás(1), teljesítménymenedzsment(1), marketing(1), üzleti intelligencia(9), business intelligence(5), BI(8), kereskedelem(3), termékinnováció(1), gyártásszervezés(1), kockázatkezelés(4), javadalmazás(2), controller(1), olimpiai aranyérem(1), csalásdetektálás(1), adatbányászat,(1), hálózatkutatás(3), SIXTEP(1), biztosítás(3), információbiztonság(1), nyugdíjbiztosítás(1), életbiztosítás(1), vezetői információs rendszer(1), könyvelés(1), omnichannel(1), multichannel értékesítés (1), vállalati értékteremtés(2), képzés(2), játékosítás(1), számítógép(1), informatika(1), kormányzati informatika(1), informatikai infrastruktúra(2), informatikai szolgáltatások(1), kkv(1), kockázatmenedzsment (1), adózás(1), adóoptimalizálás (1), lean(5), adattudomány(2), adattudós(2), data science(1), data scientist(1), kkv(1), DDoS(1), visszahívás(1), hűségprogram(1), beszámolás(2), adatvizualizáció(1), Emirates(1), orvosok(1), Kazahsztán(1), mezőgazdaság(1), élelmiszeripar(1), Disclosure Management(1), termelékenység(1), tőkehatékonyság(1), Lean Six Sigma(1), készletgazdálkodás(1), nonprofit menedzsment(1), innováció(3), adattárház(2), overprocessing(2), BI as a service(1), projektcontrolling(2), önköltségszámítás(1), felelős vállalatirányítás(1), ártárgyalás(1), hitelkiváltás(2), jelzáloghitelezés(1), portfolioblogger(39), jelzáloghitelezés(1), BYOD(1), controller szerep(2), HR(2), elemzés(2), tervezés(1), toborzás(1), vezetőképzés(1), vezetői képzés(1), digitalizáció(2), prediktív elemzés(2), prediktív analitika(2), kórházak(1), gyógyszeripar(1), terrorizmus(1), szabályzat(1), analytics(1), közösségi szervezetek(1), verseny(1), együttműködés(1), kooperáció(1), Excel(1), adat(1), dashboard(1), vizualizáció(1), fizetés(1), jövedelem(1), CapacityInsight(1), kapacitásmodellezés(1)