„Gáncsolni ott, hol a közérdeket megcsonkítják“ - 2014.12.03

Megosztom: Írjon nekünk:

Biztosítás 150 éve és ma - gondolatok az új biztosítási szaklap apropóján. 

„.. az ügynökök választásában óvatosak és szigorúak legyenek, és ne hatalmazzanak meg minden jöttment embert életbiztosítás gyűjtésével." Ezt hazánk első biztosítási szaklapja, a pontosan 150 évvel ezelőtt, 1864-ben létrejött Biztosítási Közlöny írta. A jó tanács - persze más megfogalmazásban - akár a Magyar Biztosítók Szövetsége által nemrég indított biztosítási szaklapban is megjelenhetne. Ennek célja hasonló, mint a 150 évvel ezelőttinek: az, hogy tudományos igénnyel foglalkozzon az ágazat aktuális kérdéseivel, segítse a pénzügyi kultúra fejlődését és emelje a biztosítási szakma presztízsét. A Biztosítás és Kockázat nem csak nyomtatott formában, hanem az interneten is olvasható. 

Ma is szükség van a szakmai eszmecserére, és a problémák is lehetnek hasonlóak, mint 150 évvel ezelőtt. Ilyen az említett ügynökprobléma is. Noha manapság, hatósági és társasági szabályok széles köre szabályozza az üzletkötői munkát és maga az ügynökké válás is szigorú kritériumokhoz van kötve, a szándékos vagy tudatlanságból eredő hibás eladások (misselling) gyakorisága ma is kulcskérdés. Az IFUA projekttapasztalatai alapján négy alrendszer egyensúlya és megfelelő működése biztosíthatja a minőségi üzletkötői munkát. Ezek a kiválasztás, a képzés és mentorálás, az érdekeltségi rendszer, valamint a prevenció és csalásfelderítés rendszere.

Élő probléma a kártérítéssel való ügyeskedés kérdése is.  Annak idején a Közlöny több cikkben foglalkozott a tűzkártérítés mértékének kiszámításával, amely egyáltalán nem volt lezárt módszertani kérdés akkoriban. A társaságok a valós kárérték szerint térítettek, de az ügyfelek egy része a biztosított értéket tekintette megfizetendőnek a részleges károk esetén is, mondván, hogy a teljes összegre vonatkozóan fizettek díjat. A szakmai közvélemény a kérdést rendkívüli fontosságúnak tekintette, ezért a vitában számos hazai és külföldi biztosító alapszabálya, osztrák, porosz és francia törvények kerültek felvonultatásra. A cikkek apellálnak a józan észre is, a káron történő gazdagodás visszaéléseket serkentő hatását ecsetelve.

Az európai példa és a józan ész szava azonban akkoriban sem mindig volt elegendő a hazai gyakorlat megváltoztatásához: a magyar királyi táblabíróság és a hétszemélyes tábla a károsultak érvelését hagyta jóvá. Ma természetesen már nem kérdés, hogy a kárértéknél nagyobb kártérítés nem adható, - a káron gazdagodás lehetőségét a Bit. is kizárja - ezzel szemben megjelentek újabb, a biztosító társaságok pénztárcáját apasztani kívánó visszaélési formák. Ezek közül az egyik legnépszerűbb, a hálózatos csalás, amelyben egy jól meghatározható - gyakran a biztosítók belső munkatársait is tartalmazó - bűnözői kör követ el nagyszámú biztosítási csalást több társaság rovására. Az ilyen visszaélések felderítésében és megelőzésében bizonyult több helyen is rendkívül eredményesnek az IFUA által bevezetett SIXSTEP rendszer, amely hálózatkutatási algoritmusok alkalmazásával segíti a kárrendezők munkáját.

150 éve a Habsburg integráció, a bécsi és trieszti társaságok szerepe volt a szakma érdeklődésének homlokterében, ma az európai integráció, a brüsszeli és frankfurti direktívák töltik ki a szakmabeliek idejének és egy szaklap terjedelmének nagy részét. Új lapunk, a Biztosítás és Kockázat értékes elemzéseket közöl az Unióban töltött 10 év alatt a biztosítási üzlet és a biztosításfelügyelet területén végbement változásokról és a Szolvencia II szabályozás várható hatásairól.

Bár a Biztosítási Közlöny nem élt meg hosszú időt, mindössze egyetlen évig maradt talpon és alapítójának, Rózsaági Antalnak a magyar biztosításügy történetében legfeljebb epizódszerep jutott, mégis az ő mottójával kívánok mai követőinek elődjüknél nagyobb sikert és szakmánk új lapjának hosszú életet:

„Mi nem csak dicsérni akarunk, hanem gáncsolni is ott, hol a közérdeket megcsonkítják, és hol a hazafiság leple alatt a közvagyon egyesek által kizsákmányoltatik."

Tamás Gábor
(IFUA Horváth & Partners, szakértő)

Kapcsolódó bejegyzések:
Nyugdíjbiztosítások: múlt és jövő
5 ok, ami miatt érdemes szoftverrel segíteni a biztosítói kárrendezést

Címkék: biztosítás, hálózatkutatás

« vissza

További szerzők »