Apple, Google vagy Mercedes? Te melyik mintát követed? - 2016.07.22

Megosztom: Írjon nekünk:

Svéd közgazdászok mérnökhallgatókkal végeztek kísérletet, arra keresve a választ, hogy mikor lesznek a leginnovatívabbak: versenyezve vagy kooperálva. Meglepő eredményre jutottak, ami számos hazai vállalat számára is hasznos lehet.

 

Hosszú távon sikeresebbek azok az országok, ahol elég magas a társadalmi bizalom ahhoz, hogy a vállalatok kooperáljanak egymással - mutatták ki nemzetközi kutatások. Ezen a területen kifejezetten rosszul állunk: hazánkban a nyugat-európai országokhoz képest meglehetősen alacsony a bizalom és az együttműködés. De talán a kooperáció és a verseny friss kutatási eredményei újabb lehetőségeket nyitnak meg előttünk.

Napjainkban a vállalatoknak egyszerre kell kezelniük a kooperációt és a versenyt. Egyrészt a lehető leghatékonyabban kell előállítaniuk a termékeiket, másrészt elég nyitottnak kell lenniük ahhoz, hogy olyan külsős partnerekkel működjenek együtt egy-egy új termék piacra vitelében, amelyek később a versenytársukká is válhatnak. A szakirodalom a verseny (compete) és a kooperáció (cooperation) együttes kezelését coopetitionnek nevezi, melyet egyaránt megfigyelhetünk szervezeti és vállalatközi szinten.  

Magnus Bergendahl és a KTH Royal Institute of Technology munkatársai arra keresték a választ, hogy miként jelenik meg a coopetition a szervezeten belül, egyéni szinten. A bevezetőben említett kísérleteik során mesterséges versenyt generáltak mérnökhallgatók között. Egyik alkalommal mindenki versenyzett mindenki ellen, a másodikban egy nagy csapatként működtek együtt, végül azt is megfigyelték, hogy miként viselkednek olyan csoportban, ahol a csoportrésztvevők között is megjelenhet a rivalizálás. Az eredmények kiértékelésekor arra jutottak, hogy a totális versenyben sikerült a legtöbb ötletet generálni. Ezzel szemben a legjobb minőségű ötletek akkor jöttek elő, amikor csoportszintű kooperáció mellett minimálisan a csoport tagjai is versenyeztek egymással.

A Stanford University kutatói, Douglas Hannah és Kathleen Eisenhardt szerint napjainkban már nem vállalatok, nem is ellátási láncok, hanem ökoszisztémák (kiterjedt vállalathálók) versenyéről beszélünk. A kooperáció szintje alapján három jelentősen eltérő ökoszisztéma stratégiát különböztethetünk meg.

1. A rendszerszintű verseny stratégiája. Ennek lényege a kooperáció nélküli totális verseny, úgy, hogy közben a legjelentősebb eszközöket is a központi vállalat tulajdonolja. Ezt a stratégiát csak olyan globális szereplők képesek követni, mint az Apple vagy a Tesla.
2. A szűk keresztmetszet stratégiája. Ebben az esetben nehéz azonosítani, hogy mi lesz a növekedés gátja az ökoszisztémában, így egyszerre van jelen a verseny és a kooperáció is (pl. Google Android platform). A hasonló stratégiát követő Intel arra törekszik, hogy minden szűk keresztmetszetre saját maga találja meg a választ, a többi területen szabad kezet ad partnereinek.
3. A komponens stratégia. Itt a kulcstényező a specializáció mentén történő kooperáció. A domináns szereplők akkor lesznek sikeresek, ha az ökoszisztéma megszervezése mellett a partnereket is képesek fejleszteni. A közepes szereplők a dominánsokkal való közös innováció révén tudnak sikereket elérni, a kis alkuerejű szereplők pedig önmaguk minőségfejlesztésével tudnak előrébb jutni. Ezt a stratégiát követi a legtöbb autógyártó, így a hazai szektor is hasonló felépítésben működik.

Akkor érhetjük el a legnagyobb rugalmasságot, ha a versenyt és a kooperációt egyszerre tudjuk kezelni a szervezetünkben. Ennek a meghonosítása nem könnyű, de pár dolog a segítségünkre lehet.

1. A szervezeti motivációs rendszerünk átalakítása. A megfelelő szervezeti struktúrát olyan ösztönzési mechanizmusokkal egészíthetjük ki, melyek intézményesítik a coopetitiont.
2. Transzparens controlling rendszer. Akkor tud erősödni a coopetition jótékony hatása, ha a részletes controlling rendszerünk mellett magas önállóságot is kapnak a szervezeti egységeink. Így eszközt kapnak a kooperatív tervezésre, miközben a központból motiválhatjuk hatékonyságukat.
3. Coaching. Ahhoz, hogy a szervezetben is kialakuljon a coopetition, a menedzsmentnek is ki kell alakítania olyan készségeket, melyek segítségével elősegítheti a kooperációt, vagy növelheti a versenyszellemet.

Ha szeretne még többet megtudni a stratégiai menedzsmentről, jöjjön el a Controlling Akadémia 3. lépcsőjére!

Bakonyi Zoltán
(IFUA Horváth & Partners, tanácsadó)

Kapcsolódó bejegyzések:
Ahol a szenvedély a mozgatórugó - Közösségi szervezetek
Hitte volna, hogy az innovációt lehet irányítani? Pedig lehet.

Címkék: együttműködés, innováció, kooperáció, portfolioblogger, verseny

« vissza

További szerzők »