Önköltségszámítás az egészségügyben - 2015.04.03 |
Megosztom:
|
- avagy miért van 90 milliárd forint szállítói tartozása a kórházaknak?
A hazai egészségügyi ellátórendszer folyamatosan visszatérő problémája, hogy a kórházak évről évre jelentős adósságot halmoznak fel. Aktuális kimutatások szerint (2015. március végén) ez az összeg megközelíti a 90 milliárd forintot. Felmerül a kérdés, hogy a magas hiány kialakulása mennyiben a kórházakra, illetve mennyiben a finanszírozás jelenlegi rendszerére és szintjére vezethető vissza.
Az érintettek természetesen eltérően látják a helyzetet. A kormányzati oldalon a struktúrában és a nem megfelelő gazdálkodási gyakorlatokban keresik a hiány megszüntetésének lehetőségét, míg a kórházak az alulfinanszírozott rendszert okolják az eladósodás miatt.
Sajnos, pillanatnyilag kideríthetetlen, hogy kinél mennyi igazság van, ugyanis a finanszírozási modell nálunk nem képes lekövetni az intézmények által előállított teljesítményeket, nem tudható, hogy mennyiben árazza be megfelelően az egészségügyi szolgáltatásokat.
Teljesítmény alapú finanszírozás a hazai fekvőbeteg-ellátásban
A hazai fekvőbeteg ellátásban 1993-ban vezettük be az európai országok között élenjárva a DRG rendszert (Diagnosis Related Groups, azaz diagnózis alapú besorolás). A DRG rendszer orvos-szakmai és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő, diagnózisokra és beavatkozásokra épülő költségszámítási módszer, amely a legtöbb fejlett országban működik, s erre épül fel az egészségbiztosítási rendszerek teljesítmény alapú finanszírozása.Magyarországon 1993. július 1-jén került bevezetésre a DRG-alapú finanszírozási modell, a HBCs 1.0. Ma a kilencedik verzió, a 2004.02.01-jén bevezetett HBCs 5.0 van érvényben. Az Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) évente közel 350 milliárd forint értékben teljesít kifizetéseket a HBCs díjrendszer alapján.
Teljesítmény finanszírozás alapja az eset szintű ráfordításgyűjtés
A hazai és nemzetközi gyakorlatban is a teljesítményfinanszírozás alapját az eset átlagos ráfordítása jelenti. A DRG rendszerek jellemzője, hogy betegségcsoportokat határoz meg. Ennek oka, hogy olyan sokféle ellátás van az egyes szakmákon belül, hogy annak a kódrendszerét, alkalmazását és működtetését nem lehet biztosítani, csak limitált számosság mellett. A hazai rendszerben több mint 700 betegségcsoporthoz rendelt súlyszám fedi le a finanszírozást. Ezeknek a betegségcsoportoknak kell leképezni az átlagos ráfordítását, amit megkapnak az ellátók a finanszírozóval megkötött szerződés alapján a lejelentett és elfogadott teljesítményekért.
A finanszírozó feladata, hogy a díjrendszert megalapozó ráfordításgyűjtést működtesse, és gondoskodjon a ráfordítások karbantartásáról. Ennek többféle technikája alakult ki nemzetközi szinten. Az itt megnyíló táblázat néhány európai ország és Ausztrália gyakorlatát mutatja.
Vajon a hazai finanszírozási díjtételek rendben vannak?
A nemzetközi modellek és példák jelentős különbséget mutatnak, de mindegyikben fontos elem, hogy működtetik a ráfordításgyűjtést az ellátók bevonásával. A hazai gyakorlatban immár 11 éve nem történt meg a díjrendszer átfogó felülvizsgálata és értelemszerűen a díjak éves karbantartásról sem lehet beszélni. Volt próbálkozás a top-down módszer
alapján átfogó felülvizsgálatra, de annak eredménye minőségi és módszertani buktatók miatt nem épült be a finanszírozásba.Eközben az ágazatban a bérviszonyok, a technológia, a beszerzési árak, a hatékonyság, s a jogszabályi előírások is folyamatosan változtak. Az ellátók által működtetett controlling rendszerek viszonylag megbízható visszajelzéseket adnak arról, hogy a finanszírozási rendszer torz a mai formájában, a finanszírozói díjak nagyon kevés területen tükrözik a valós ráfordításokat. Jellemzően a díjak elmaradnak a valós költségektől, de egy-egy jó lobbival rendelkező szakma esetében a túlfinanszírozás is megfigyelhető.
A hazai fekvőbeteg-ellátási finanszírozási díjtételek felülvizsgálata sürgető. Amíg ez nem történik meg, addig megválaszolatlan marad a kérdés, hogy a jelenlegi magas hiány kialakulása mennyiben a kórházakra, és mennyiben a finanszírozás jelenlegi rendszerére vezethető vissza.
Források:
1. dr.
Imre László, Babarczy Balázs: A DRG-rendszerek nemzetközi alkalmazása, Egészségügyi
Gazdasági Szemle, 52. évfolyam, 2014. I. szám
2. Zemplényi Antal Tamás, dr.
Imre László, Babarczy Balázs, dr. Boncz Imre: Esetszintű
kórháziköltség-számítás alkalmazása a nemzetközi gyakorlatban, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 52. évfolyam, 2014. I. szám
Kovács László
(IFUA Horváth & Partners, vezető tanácsadó)
Kapcsolódó bejegyzések:
Elfogytak az orvosok! Akkor most mit tegyünk?
Kötelező nyugdíjazás az egészségügyben?
Címkék: önköltségszámítás, egészségügy
« vissza
 |
Koltai Vera
tovább » |
 |
Mészáros Ágnes
tovább » |
 |
Mezei Szabolcs
tovább » |
Blogunk a vállalatvezetés, a menedzsment legújabb trendjeiről, módszereiről szól. Egyperces posztok az IFUA Horváth & Partners szakembereitől.
autógyártás(3), közlekedés(2), cloud(4), felhő(3), e-kereskedelem(3), Malév(1), fizetőképesség(1), IT biztonság(13), mobilbiztonság(4), okostelefon(5), bank(9), Balanced Scorecard(1), BSC(1), stratégiai térkép(1), mutatószám(2), stratégia(5), Kék Óceán(2), Blue Ocean(2), tablet(3), iPad(2), mobil(1), mobilfizetés(2), oktatás(1), légitársaság(2), fapados(1), iBooks Author(1), interaktív könyv(1), telekom(1), pénzmosás(1), adócsalás(1), hacker(4), posta(1), mobileszköz(1), mobiloptimalizálás (1), pénzforgalom(2), zöld energia(2), szélerőmű(1), napelem(1), napkollektor(1), biogáz-erőmű(1), (11), controlling(8), operatív controlling(1), stratégiai controlling(1), folyamatköltség-számítás(1), értékesítés(7), beszerzés(6), banktitok(1), egészségügy(5), kötelező nyugdíjazás(1), hatékonyság(7), hatékonyságjavítás(3), költségmegtakarítás(1), mobilpénztárca(1), private cloud(1), hitel(3), kötvény(1), kockázat(2), termelésmenedzsment(1), shopfloor management(1), IT(3), technológiai platformok egységesítése(1), zöldenergia(1), megújuló energia(2), zöldbizonyítvány(1), bónusz(1), bónuszbank(1), prémium(1), légiközlekedés(1), repülés(1), Drucker(1), előrejelzés(1), árfolyam(2), árfolyamkockázat(1), management tanácsadás(1), teljesítménymenedzsment(1), marketing(1), üzleti intelligencia(9), business intelligence(5), BI(8), kereskedelem(3), termékinnováció(1), gyártásszervezés(1), kockázatkezelés(4), javadalmazás(2), controller(1), olimpiai aranyérem(1), csalásdetektálás(1), adatbányászat,(1), hálózatkutatás(3), SIXTEP(1), biztosítás(3), információbiztonság(1), nyugdíjbiztosítás(1), életbiztosítás(1), vezetői információs rendszer(1), könyvelés(1), omnichannel(1), multichannel értékesítés (1), vállalati értékteremtés(2), képzés(2), játékosítás(1), számítógép(1), informatika(1), kormányzati informatika(1), informatikai infrastruktúra(2), informatikai szolgáltatások(1), kkv(1), kockázatmenedzsment (1), adózás(1), adóoptimalizálás (1), lean(5), adattudomány(2), adattudós(2), data science(1), data scientist(1), kkv(1), DDoS(1), visszahívás(1), hűségprogram(1), beszámolás(2), adatvizualizáció(1), Emirates(1), orvosok(1), Kazahsztán(1), mezőgazdaság(1), élelmiszeripar(1), Disclosure Management(1), termelékenység(1), tőkehatékonyság(1), Lean Six Sigma(1), készletgazdálkodás(1), nonprofit menedzsment(1), innováció(3), adattárház(2), overprocessing(2), BI as a service(1), projektcontrolling(2), önköltségszámítás(1), felelős vállalatirányítás(1), ártárgyalás(1), hitelkiváltás(2), jelzáloghitelezés(1), portfolioblogger(39), jelzáloghitelezés(1), BYOD(1), controller szerep(2), HR(2), elemzés(2), tervezés(1), toborzás(1), vezetőképzés(1), vezetői képzés(1), digitalizáció(2), prediktív elemzés(2), prediktív analitika(2), kórházak(1), gyógyszeripar(1), terrorizmus(1), szabályzat(1), analytics(1), közösségi szervezetek(1), verseny(1), együttműködés(1), kooperáció(1), Excel(1), adat(1), dashboard(1), vizualizáció(1), fizetés(1), jövedelem(1), CapacityInsight(1), kapacitásmodellezés(1)