Kiszolgáltatva az internetnek - 2015.02.04

Megosztom: Írjon nekünk:

A múlt héten leállt a Facebook és az Instagram. A probléma miatt azokat az alkalmazásokat sem lehetett használni, amelyekre a felhasználók a facebookos profiljukkal szoktak belépni . Először egy hacker csoport vállalta a felelősséget, de aztán a Facebooknál közölték, hogy belső hiba történt. 

Legyünk őszinték: felhasználóként teljesen mindegy, hogy miért állt le a Facebook. A dolognak nem az a tanulsága, hogy az esetnek több oka is lehet, hanem az, hogy mennyire kiszolgáltatottak vagyunk.

Érdemes lenne egyszer átgondolnunk, hogy mindennapi életünk mennyire függ az interneten elérhető szolgáltatásoktól. Ha bármilyen ok miatt nem érünk el egy-egy szolgáltatást, kényelmetlen helyzetbe kerülhetünk, esetleg komoly kár is érhet bennünket. Pedig többségükben olyan szolgáltatásokról van szó, amelyek igénybevétele nem szerződéses alapon történik, így soha semmiféle kártérítésre nem számíthatunk. Ha nem tudunk a külföldi utazás előtti hajnalon az utolsó pillanatban utazási biztosítást kötni, nem tudunk elolvasni egy emailt, amiben benne van, hogy holnap hová kell mennünk, lekésünk egy jelentkezési, befizetési határidőt, nem jutunk hozzá egy azonnal kellő információhoz egy szolgáltatás kiesése miatt, helytáll-e valaki? Természetesen nem, magunknak kell viselnünk a kárt, hiszen a szolgáltató nem vállalt e területen semmit.

Sajnos alig jobb a helyzet, ha szerződésre alapulóan veszünk igénybe egy szolgáltatást. Ha nincs internet kapcsolatunk és a szolgáltatónál reklamálunk, rögzítik a bejelentést, megadják a hibaszámot, és készségesen tájékoztatnak, hogy a szolgáltatási szerződésben szereplőknek megfelelően - például 72 órán belül - elhárítják a hibát. Addig reklamációnak helye nincs. Ha a kiesés miatt nem tudunk elutazni, lekéssük a határidőt, büntetést kapunk az adóhatóságtól az a magunk baja. Ha a javítási idő meghaladja a szolgáltató által vállaltat, akkor sem számíthatunk sok jóra: legjobb esetben díjkedvezményt kaphatunk, kártérítést soha, ezt a szolgáltatói szerződések korlátozott felelősségvállalás címen mindig tartalmazzák.

Mit tehetünk? Legyünk tudatában kiszolgáltatottságunknak, ne halasszuk a kritikus tennivalókat az utolsó pillanatra, továbbá legyenek alternatív lehetősségeink. A kockázatot csak csökkenteni tudjuk, megszüntetni még akkor sem, ha van mobil netünk is, a leveleinket a saját gépünkre is lementjük, vagy hagyunk időt, hogy személyesen bemenjünk a bankfiókba.

Beinschróth József
(IFUA Horváth & Partners, senior expert)

Kapcsolódó bejegyzések:
Te is lehetsz támadó - avagy mennyire féljünk a DDoS akcióktól?
Veszélyes az Android?!
A LinkedIn jelszófeltörés tanulságai
„Íratlan” és „írott” jelszószabályok
Okostelefon-kapu a vírusoknak

Címkék:

« vissza

További szerzők »