Indiai kórházaktól is tanulhatna a magyar egészségügy? Van úgy, hogy igen. - 2015.07.15

Megosztom:

Írjon nekünk:

Egyes indiai kórházak amerikai színvonalon, de ahhoz képest töredék áron dolgoznak. Például a műtétek utáni halálozási arány az amerikai szinten van, és a daganatos betegségek kezelésében is hasonlóan sikeresek. Közben a legtöbb kezelésük ára 95%-kal alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban. A hatalmas költségkülönbség egyik oka természetesen a bérekben keresendő, de mindez nem magyarázza a teljes eltérést. Egy ilyen indiai szívműtét költsége például amerikai bérekkel számolva is csak 4-18% az USA-ban végzetthez viszonyítva.

Magyarország persze jóval olcsóbb, mint az USA, ott 7-8-szor annyiba kerülnek a kezelések, mint nálunk. De ezt figyelembe véve is az indiaiak hozzánk képest 40-50 százalékos áron tudnak jó színvonalú ellátást nyújtani.

India egészségügyi rendszere hasonló kihívásokkal küzd, mint a miénk: minél szélesebb körben elérhető, magas színvonalú szolgáltatásokat kellene nyújtania a költségek kordában tartása mellett. Mint láttuk, a feladatot sokszor igen sikeresen végzik el. Itt lenne az ideje annak, hogy a fejlődő országok gyakorlatait is megvizsgáljuk, és akár alkalmazzuk is őket itthon? V. Govindarajan és R. Ramamurti kutatása alapján igen.

Az említett indiai kórházak nem egy nagyszabású reform keretében, hanem folyamatos kísérletezés eredményeként változtattak működésükön. Vajon mi áll a sikerességük mögött?

Hálózatos felépítés
Indiában a nagyvárosi intézmények központi kórházakként funkcionálnak, ahol magasan képzett, kiemelkedően tehetséges munkaerőt foglalkoztatnak, és a legmodernebb diagnosztikai, gyógyászati eszközökkel dolgoznak. A vidéki intézmények inkább egyfajta kaput jelentenek a csúcskórházak irányába: diagnosztizálással, rutinkezelésekkel és a beavatkozások utáni ápolással foglalkoznak, a páciensek lakhelyéhez közel.
Ez a megoldás növeli a méretgazdaságosságot, mivel a központi kórházakba kerül a vidéki intézményekben ellátottak egy része. A költségek csökkennek, mert az orvosok munkaidejét és a berendezéseket jobban kihasználják.
Magyarországon a háziorvosok és a járóbeteg rendelők látnak el hasonló funkciót, bár mindezt nem végzik a példában leírt progresszivitási szinten, azaz például egy háziorvosnak nincs lehetősége olyan részletes vizsgálatokat végezni, amivel komolyabb betegségeket is tudna diagnosztizálni.
Innovatív munkamegosztás
Az indiai kórházak minden feladatvégzés minimális követelményeihez keresnek megfelelő képzettségű embert. Például az összes lehetséges adminisztratív munkát asszisztens végzi az orvos helyett. Ezzel nem csak költséget lehet csökkenteni, hanem a minőség is javítható, mivel a feladatokat az arra a tevékenységre legalkalmasabb, kompetens ember végzi. Ez itthon is működik, de érdemes további innovatív megoldásokat keresni. Indiában ezen az elven az egészségügyi szakemberek új típusai jöttek létre, például "látástechnikusok" az optometristák helyett. A technikusok érettségivel rendelkeznek, s továbbképzés után alkalmazzák őket az optometristák egyszerűbb feladatainak elvégzésére.
Költségcsökkentés helyett költséghatékonyság a fókuszban
A költségek minimalizálására tett kísérlet nem mindig vezet költséghatékonysághoz. Magyarországon például gyakran úgy próbál takarékoskodni egy kórház, hogy a beszerzésekhez szükséges havi felhasználói kereteket alacsonyan határozza meg, és a hó végén esetlegesen megmaradt összeget nem engedi továbbvinni a következő időszakra. Így viszont arra ösztönzi a felhasználókat, hogy az adott időszakban az utolsó fillérig elköltsék a keretüket, és ennek következtében nem tudnak hosszabb időszak alatt pénzt spórolni bizonyos eszközök beszerzéséhez.
A gazdálkodási szellemet, pénzügyi tudatosságot nagyon fontos az egész szervezeten belül terjeszteni a költségek alacsonyan tartása érdekében. Az indiai orvosok minden nap megkapják az előző nap eredménykimutatását, így pontosan tisztában lehetnek azzal, hogy bizonyos döntések milyen hatással vannak a pénzügyekre. Magyarországon is van olyan magán rendelőintézet, ahol az orvosok minden hónap végén kimutatást kapnak arról, hogy mekkora bevételkiesést okozott, ha később kezdték a munkát a rendelési idő hivatalos kezdeténél.
További megoldásokkal is lehet támogatni a költséghatékonyságot: a diagnosztikai eszközök megfelelő karbantartási stratégiájának kialakításával, vagy a beszerzési stratégia fejlesztésével. Ha például műtéteknél a varratokhoz használt cérnacsomag egy részét jellemzően nem használják fel, és kidobják, akkor érdemes tárgyalni a beszállítóval a csomagokban található mennyiség csökkentéséről - és így természetesen árcsökkentésről is.

Kritikaként felmerülhet, hogy a pénzügyekre való állandó fókuszálás emberéleteket is veszélyeztethet. Ez azonban nincs így, mert olyan protokollokat alakítottak ki, melyek biztosítják, hogy a páciensek minden szükséges vizsgálaton átessenek, és minden szükséges kezelést megkapjanak. Ezen felül a fent bemutatott első két megoldás nem csak költségeket csökkent, hanem a minőséget is emeli.

Az indiai kórházak példájából kiindulva, egy átfogó reform mellett elsőre kicsinek tűnő változásokkal, több tudatossággal is lehetne javítani az egészségügy helyzetét.