Összehasonlítható adatokat a közigazgatásba! - 2015.05.27

Megosztom: Írjon nekünk:

Vajon mennyibe kerül egy csípőprotézis műtét egy kórházban? És egy másikban? Vajon meg tudjuk-e állapítani, hogy a közvilágítás működtetése milyen költségekkel jár egy lakosra vetítve egy kis településen és egy nagyobb városban? Egyáltalán ugyanazt érti-e egyik vagy másik kórház, önkormányzat vagy minisztérium egy-egy termék vagy szolgáltatás önköltségén?

A versenyszférában ma már elképzelhetetlennek tartjuk, hogy egy cégcsoport valamennyi szervezete ne azonos számviteli alapelvek mentén vezesse könyveit és számoljon be tevékenységéről, gazdálkodásáról a tulajdonosok számára. A közigazgatásban még csak most kezd ráébredni az állam arra, hogy az irányítása alatt álló több ezer szervezet működését, tervezési és beszámolási rendszerét nem elegendő csupán a jogszabályi környezetben előírni, ennél részletesebb és egy-egy nagyobb területet magában foglaló, egységes szabályozásra is szükség van.

A 2014-ben életbe lépett jogszabályok teljesen új alapokra helyezték az államháztartás számviteli rendszerét. A korábban kizárólag pénzforgalmi szemléletben vezetett nyilvántartást újrastrukturálta, és hozzátette a vállalatoknál már ismert és alkalmazott üzemgazdasági szemléletű könyvvezetési szabályokat, lehetőséget teremtve ezzel a tevékenységek és a termékek, szolgáltatások valós önköltségének mérésére. Megjelenik tehát az államháztartásban a teljesítmény mérése, vagyis láthatóvá tehető egy-egy költségvetési szerv tevékenységének eredményessége. A feltételes mód használata azonban tudatos. A jogszabály ugyanis csak a keretrendszert biztosítja az üzemgazdasági szemléletű könyvvezetéshez, annak érdekében, hogy abból valós és hasznos információkat nyerhessünk ki, alapos számviteli és controlling rendszertervezés szükséges.

De bármilyen körültekintő is egy költségvetési szerv vezetője, és bármennyire jó számviteli és controlling rendszert épít fel a saját szervezetében, az állam, mint a „cégcsoport" tulajdonosa számára mit sem érnek azok az információk, amelyek a többi szervezetével össze nem hasonlíthatók. Ahhoz, hogy ágazati szinten is értelmezhető adatokat lehessen gyűjteni, egységes számviteli standardok kialakítása szükséges, vagyis egységes alapokra kell helyezni a számlarendet éppúgy, mint a számlakeret-tükröt. Ezzel nyithatunk utat ugyanis egy ágazati szintű vezetői információs rendszer kiépítéséhez és controlling rendszer bevezetéséhez, aminek segítségével összehasonlítható és valós információkat kapnak az ágazati vezetők arról, hogyan teljesített az irányításuk alá tartozó intézményrendszer, milyen az egyes szakmai ágak, működési területek gazdálkodása és költségstruktúrája.

Az igazán éber vezetők már felismerték, hogy az új számviteli jogszabályi környezet - annak nehézségei mellett - a számviteli standardok harmonizálásának és egy-egy nagyobb területet átfogó controlling rendszer kiépítésének lehetőséget is magában rejti. Egy ilyen munka az összehangolandó szervezetek egyedi sajátosságai miatt alapos előkészítést igényel. Az új rendszert úgy kell kialakítani, hogy az képes legyen teljesíteni az ágazatvezetés információs igényeit, ugyanakkor adjon lehetőséget a szervezeteknek arra, hogy a számviteli sajátosságaikat beépíthessék a harmonizált előírásokba.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK, jogelődje a GYEMSZI) felismerve ezt a lehetőséget 2014-ben kidolgozta és 2015. január 1-vel bevezette a fenntartásában álló 103 egészségügyi szolgáltató egységes számlarendjét és számlatükrét, aminek köszönhetően az idei évtől már azonos alapokon nyugvó adatbázisokból képes valamennyi kórház működéséről adatokat gyűjteni és azokat elemezni. Úgy gondoljuk, hogy az irány a többi ágazat számára is adott, a kérdés csupán az: ki fogja még felismerni és kihasználni a jogszabály adta lehetőségeket a közigazgatásban?

 

Manheim István
(IFUA Horváth & Partners, vezető tanácsadó)

Címkék:

« vissza

További szerzők »