Apple, Google vagy Mercedes? Te melyik mintát követed? - 2016.07.22

Megosztom:
Írjon nekünk:  

Svéd közgazdászok mérnökhallgatókkal végeztek kísérletet, arra keresve a választ, hogy mikor lesznek a leginnovatívabbak: versenyezve vagy kooperálva. Meglepő eredményre jutottak, ami számos hazai vállalat számára is hasznos lehet.

 

Hosszú távon sikeresebbek azok az országok, ahol elég magas a társadalmi bizalom ahhoz, hogy a vállalatok kooperáljanak egymással - mutatták ki nemzetközi kutatások. Ezen a területen kifejezetten rosszul állunk: hazánkban a nyugat-európai országokhoz képest meglehetősen alacsony a bizalom és az együttműködés. De talán a kooperáció és a verseny friss kutatási eredményei újabb lehetőségeket nyitnak meg előttünk.

Napjainkban a vállalatoknak egyszerre kell kezelniük a kooperációt és a versenyt. Egyrészt a lehető leghatékonyabban kell előállítaniuk a termékeiket, másrészt elég nyitottnak kell lenniük ahhoz, hogy olyan külsős partnerekkel működjenek együtt egy-egy új termék piacra vitelében, amelyek később a versenytársukká is válhatnak. A szakirodalom a verseny (compete) és a kooperáció (cooperation) együttes kezelését coopetitionnek nevezi, melyet egyaránt megfigyelhetünk szervezeti és vállalatközi szinten.  

Magnus Bergendahl és a KTH Royal Institute of Technology munkatársai arra keresték a választ, hogy miként jelenik meg a coopetition a szervezeten belül, egyéni szinten. A bevezetőben említett kísérleteik során mesterséges versenyt generáltak mérnökhallgatók között. Egyik alkalommal mindenki versenyzett mindenki ellen, a másodikban egy nagy csapatként működtek együtt, végül azt is megfigyelték, hogy miként viselkednek olyan csoportban, ahol a csoportrésztvevők között is megjelenhet a rivalizálás. Az eredmények kiértékelésekor arra jutottak, hogy a totális versenyben sikerült a legtöbb ötletet generálni. Ezzel szemben a legjobb minőségű ötletek akkor jöttek elő, amikor csoportszintű kooperáció mellett minimálisan a csoport tagjai is versenyeztek egymással.

A Stanford University kutatói, Douglas Hannah és Kathleen Eisenhardt szerint napjainkban már nem vállalatok, nem is ellátási láncok, hanem ökoszisztémák (kiterjedt vállalathálók) versenyéről beszélünk. A kooperáció szintje alapján három jelentősen eltérő ökoszisztéma stratégiát különböztethetünk meg.

  1. A rendszerszintű verseny stratégiája. Ennek lényege a kooperáció nélküli totális verseny, úgy, hogy közben a legjelentősebb eszközöket is a központi vállalat tulajdonolja. Ezt a stratégiát csak olyan globális szereplők képesek követni, mint az Apple vagy a Tesla.
  2. A szűk keresztmetszet stratégiája. Ebben az esetben nehéz azonosítani, hogy mi lesz a növekedés gátja az ökoszisztémában, így egyszerre van jelen a verseny és a kooperáció is (pl. Google Android platform). A hasonló stratégiát követő Intel arra törekszik, hogy minden szűk keresztmetszetre saját maga találja meg a választ, a többi területen szabad kezet ad partnereinek.
  3. A komponens stratégia. Itt a kulcstényező a specializáció mentén történő kooperáció. A domináns szereplők akkor lesznek sikeresek, ha az ökoszisztéma megszervezése mellett a partnereket is képesek fejleszteni. A közepes szereplők a dominánsokkal való közös innováció révén tudnak sikereket elérni, a kis alkuerejű szereplők pedig önmaguk minőségfejlesztésével tudnak előrébb jutni. Ezt a stratégiát követi a legtöbb autógyártó, így a hazai szektor is hasonló felépítésben működik.

Akkor érhetjük el a legnagyobb rugalmasságot, ha a versenyt és a kooperációt egyszerre tudjuk kezelni a szervezetünkben. Ennek a meghonosítása nem könnyű, de pár dolog a segítségünkre lehet.

  1. A szervezeti motivációs rendszerünk átalakítása. A megfelelő szervezeti struktúrát olyan ösztönzési mechanizmusokkal egészíthetjük ki, melyek intézményesítik a coopetitiont.
  2. Transzparens controlling rendszer. Akkor tud erősödni a coopetition jótékony hatása, ha a részletes controlling rendszerünk mellett magas önállóságot is kapnak a szervezeti egységeink. Így eszközt kapnak a kooperatív tervezésre, miközben a központból motiválhatjuk hatékonyságukat.
  3. Coaching. Ahhoz, hogy a szervezetben is kialakuljon a coopetition, a menedzsmentnek is ki kell alakítania olyan készségeket, melyek segítségével elősegítheti a kooperációt, vagy növelheti a versenyszellemet.

Ha szeretne még többet megtudni a stratégiai menedzsmentről, jöjjön el a Controlling Akadémia 3. lépcsőjére!

Bakonyi Zoltán
(IFUA Horváth & Partners, tanácsadó)

Kapcsolódó bejegyzések:
Ahol a szenvedély a mozgatórugó - Közösségi szervezetek
Hitte volna, hogy az innovációt lehet irányítani? Pedig lehet.

Címkék: együttműködés, innováció, kooperáció, portfolioblogger, verseny

« vissza

 RSS Bejegyzések
  Fekete Gábor

tovább »
  Manheim István

tovább »
  Nyul Attila

tovább »

További szerzők »

Mindennapi vezetés – egy blog arról, ami szakmai szót érdemel

Blogunk a vállalatvezetés, a menedzsment legújabb trendjeiről, módszereiről szól. Egyperces posztok az IFUA Horváth & Partners szakembereitől.

Portfolio Blogger
Mi ez?

Címkék:

autógyártás(3), közlekedés(2), cloud(4), felhő(3), e-kereskedelem(3), Malév(1), fizetőképesség(1), IT biztonság(13), mobilbiztonság(4), okostelefon(5), bank(9), Balanced Scorecard(1), BSC(1), stratégiai térkép(1), mutatószám(2), stratégia(5), Kék Óceán(2), Blue Ocean(2), tablet(3), iPad(2), mobil(1), mobilfizetés(2), oktatás(1), légitársaság(2), fapados(1), iBooks Author(1), interaktív könyv(1), telekom(1), pénzmosás(1), adócsalás(1), hacker(4), posta(1), mobileszköz(1), mobiloptimalizálás (1), pénzforgalom(2), zöld energia(2), szélerőmű(1), napelem(1), napkollektor(1), biogáz-erőmű(1), (11), controlling(8), operatív controlling(1), stratégiai controlling(1), folyamatköltség-számítás(1), értékesítés(7), beszerzés(6), banktitok(1), egészségügy(5), kötelező nyugdíjazás(1), hatékonyság(7), hatékonyságjavítás(3), költségmegtakarítás(1), mobilpénztárca(1), private cloud(1), hitel(3), kötvény(1), kockázat(2), termelésmenedzsment(1), shopfloor management(1), IT(3), technológiai platformok egységesítése(1), zöldenergia(1), megújuló energia(2), zöldbizonyítvány(1), bónusz(1), bónuszbank(1), prémium(1), légiközlekedés(1), repülés(1), Drucker(1), előrejelzés(1), árfolyam(2), árfolyamkockázat(1), management tanácsadás(1), teljesítménymenedzsment(1), marketing(1), üzleti intelligencia(9), business intelligence(5), BI(8), kereskedelem(3), termékinnováció(1), gyártásszervezés(1), kockázatkezelés(4), javadalmazás(2), controller(1), olimpiai aranyérem(1), csalásdetektálás(1), adatbányászat,(1), hálózatkutatás(3), SIXTEP(1), biztosítás(3), információbiztonság(1), nyugdíjbiztosítás(1), életbiztosítás(1), vezetői információs rendszer(1), könyvelés(1), omnichannel(1), multichannel értékesítés (1), vállalati értékteremtés(2), képzés(2), játékosítás(1), számítógép(1), informatika(1), kormányzati informatika(1), informatikai infrastruktúra(2), informatikai szolgáltatások(1), kkv(1), kockázatmenedzsment (1), adózás(1), adóoptimalizálás (1), lean(5), adattudomány(2), adattudós(2), data science(1), data scientist(1), kkv(1), DDoS(1), visszahívás(1), hűségprogram(1), beszámolás(2), adatvizualizáció(1), Emirates(1), orvosok(1), Kazahsztán(1), mezőgazdaság(1), élelmiszeripar(1), Disclosure Management(1), termelékenység(1), tőkehatékonyság(1), Lean Six Sigma(1), készletgazdálkodás(1), nonprofit menedzsment(1), innováció(3), adattárház(2), overprocessing(2), BI as a service(1), projektcontrolling(2), önköltségszámítás(1), felelős vállalatirányítás(1), ártárgyalás(1), hitelkiváltás(2), jelzáloghitelezés(1), portfolioblogger(39), jelzáloghitelezés(1), BYOD(1), controller szerep(2), HR(2), elemzés(2), tervezés(1), toborzás(1), vezetőképzés(1), vezetői képzés(1), digitalizáció(2), prediktív elemzés(2), prediktív analitika(2), kórházak(1), gyógyszeripar(1), terrorizmus(1), szabályzat(1), analytics(1), közösségi szervezetek(1), verseny(1), együttműködés(1), kooperáció(1), Excel(1), adat(1), dashboard(1), vizualizáció(1), fizetés(1), jövedelem(1), CapacityInsight(1), kapacitásmodellezés(1)