'Demokratikus államot könnyebb támadni' - 2016.04.20

Megosztom:

Írjon nekünk:

Mire kell vigyázniuk a vállalatoknak a terrorizmus miatt? Hogyan működhetnek a válságövezetekben? Miként alakulnak a nagyhatalmi viszonyok? Erről kérdeztük Dr. Besenyő János ezredest, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének vezetőjét, aki egyben a Magyar Honvédség Doktrinális Elemző Értékelő Osztályának vezetője, és előad majd a Budapesti Menedzsment és Controlling Fórumon is.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczki Mária

- A brüsszeli terrortámadások után mi a véleménye, mennyire kell félnünk?

- Félni nem kell, de az elővigyázatosság indokolt. Mivel az orosz - iráni - Hezbollah - szír kormányzati erők visszaszorították az Iszlám Államot (IS), ők más hadszíntérre helyezték át a támadásokat, és erre nekik Európa a legalkalmasabb. Demokratikus államot könnyebb támadni, mint diktatúrát, és ahol még nagy létszámú muzulmán kisebbség is él, ott még könnyebb támadásokat kivitelezni, hisz a radikalizálódott muzulmán csoportok a potenciális szövetségeseik. Bár Magyarország is fenyegetett, de nem olyan mértékben, mint Nyugat-Európa.

- A vállalatok szempontjából ez mit jelent?

- Foglalkozniuk kell ezzel a kihívással. A vállalati működés kötődik a külföldhöz, a cégek nyersanyagot, alkatrészeket vesznek, exportálnak. Fel kell készülniük, ha új területre akarnak menni. Például egy faipari cég megkeresett bennünket, hogy Szomáliából nagyon jó faanyagot lehet beszerezni, mit tegyenek? Másfél napos felkészítést tartottunk nekik, az ismereteik birtokában aztán kötöttek is üzletet. Vannak államok, amelyekről senkinek nem jutna eszébe, hogy veszélyes lehet, például Kenyáról azt gondolják, hogy turistaparadicsom, pedig tartogathat kellemetlen meglepetéseket, akár etnikai-törzsi ellentétek miatt, de az Al-Shabab terrorcsoport is több terrorcselekményt hajtott végre az országban, amelyben külföldi személyek is áldozatul estek. Annak, aki ilyen helyen gazdasági tevékenységet folytat, nagyon oda kell figyelnie. Szüksége van saját biztonságpolitikai elemzésekre, és egyfajta saját jelentési / információszerzési, értékelési rendszert kell kialakítania, hiszen a helyszínen lévő emberei sok mindenről tudnak. Ha ezeket az információkat otthon kellő megalapozottsággal kezelik, akkor sokkal kevesebb problémára számíthatnak.

- Európában hogy kell felkészülnünk a terrorfenyegetésre?

- Vigyázni kell, hogy hova megyünk. Brüsszelben még 2005-ben én is betévedtem a Molenbeek negyedbe, ahol nem nézték jó szemmel a kívülállókat, így meg is kergettek. A muzulmán bevándorlók többsége ugyan békés, el is ítéli a terrorizmust, de ez a néma többség sajnos nem állítja meg a radikálisokat, nem tesz ellenük semmit.

- Repülőre felszállhatunk félelem nélkül?

- Felszállhatunk, kérdés, hogy hol. A Közel-Keleten például nem szállnék fel helyi gépre, mert nagyon laza az ellenőrzés, de vannak társaságok, amelyek saját biztonsági szolgálattal végzik az ellenőrzést, például az El Al, a Lufthansa, a BA, ezekre felszállnék. Egyébként ez az egyik legbiztonságosabb közlekedési módszer még mindig, ha pedig nem merünk repülőre ülni, akkor a terroristák már el is érték, amit akarnak, azt, hogy rettegésben tartsanak.

- Hogyan alakulnak át a nagyhatalmi pozíciók a közel-keleti válság miatt? Például a Stratfor geopolitikai elemző cég szerint felgyorsul Törökország regionális hatalommá válása.

- Törökország már most regionális hatalom, a második legnagyobb hadsereggel rendelkezik a NATO-ban. Törökország, és mellette Oroszország, illetve Kína mindig is birodalmi státuszú államként gondoltak magukra. Kína évszázadokban gondolkodik. Oroszország már a cári birodalom idején terjeszkedett, a hidegháborúban is fenntartotta a birodalmi státuszt. Ezért nagyon érzékenyen reagált arra, hogy Ukrajna a NATO-hoz akar csatlakozni, ez nem csak azt jelentette volna, hogy az orosz érdekszférából kilép, de potenciális ellenség is lehet. Ezt pedig az oroszok nem hagyják, már csak azért sem, mert olyan elnöke van Oroszországnak, aki a cári birodalmat akarja visszaállítani, még ha cár nélkül is. Oroszország más, mint mi, nem olyan módon demokratikus állam, mint a nyugat-európai országok. Ezt tudomásul kell venni és számolni kell ezzel a realitással.

- Az olaj- és a nyersanyagárak zuhanása miatt most Oroszországnak kevesebb pénze van. Vannak, akik szerint emiatt meggyengül, mert kevesebb forrása van a nagyhatalmi politika támogatására, mások szerint épp hogy hajlamosabb lesz a konfliktuskeresésre, hogy elterelje a nép figyelmét a szegénységről.

- A hadsereg költségvetése nem szenved hiányt. Szíriában próbálták ki az új fegyvereiket, ezek a nyugati fegyvergyártó cégek termékeivel összehasonlítva is jó minőségűek. Nem véletlenül vásárol tőlük nagyon sok ország. Lehet, hogy az emberek szegényebbek, de a vezetés mögött állnak. És a nyersanyagárakat is csak ideiglenesen lehet alacsonyan tartani, mert a fejlődéshez mindig is szükség lesz az energiahordozókra, különböző ásványi anyagokra, amiből Oroszországnak szintén sok van.

- Vannak bajok a kínai gazdasággal is.

- Több kutató szerint Kína kozmetikázta a gazdasági adatait, mint ahogy több nyugat-európai állam is, de a kínai gazdaság ennek ellenére még jól működik. Az ország megfelelő fejlődéséhez elengedhetetlenek a különböző energiahordozók, nyersanyagok, amiket Afrikából szerez be. Nem szabad lebecsülni Kínát, ugyanis nem az az „olcsó összeszerelő állam", mint aminek sokan szeretnék láttatni. Egyre jobb eredményeket érnek el autógyártásban, informatikában is. Kínának a terrorizmussal kapcsolatban is van stratégiája. Az IS-nél 300 kínai muszlim harcol, akinek a visszatérése biztonsági kockázatot rejt, ezért a kínaiak ezen a területen is inkább a szövetségeseink. Sőt, megkockáztatom azt a kijelentést is, hogy az iszlám radikalizmussal szemben Oroszország is a szövetségesünk.

- Hogyan alakul az Egyesült Államok szerepe?

- Az USA a világ vezető hatalma, van felelőssége. A balkáni háború időszakában több európai politikus is követelte, hogy vonuljon ki a térségből, de amikor elkezdte csökkenteni a katonai erői számát, kiderült, hogy az Európai Unió nem tudja átvenni a szerepét. Sőt, az Unió a kontinens határait sem képes teljes egészében megvédeni. Bár a Frontex, az Európai Unió határőrizeti szerveinek koordinációjáért felelős intézmény egyre pozitívabb szerepet játszik, ennél többre lenne szükség. Két forgatókönyv képzelhető el. Az egyik verzió szerint erősíteni kell az EU integrációját, a másik szerint pedig vissza kell állítani a Schengen előtti határellenőrzést.

- Melyik lehet a hatékonyabb?

- Ezt senki sem tudja megmondani. Én nemzeti érzelmű euroszkeptikus vagyok. Szerintem a nemzetállamoknak nem szabad minden döntési jogot átadni az EU-nak. Vannak nemzeti sajátosságok, amelyeket kár lenne elsorvasztani. Nekem személy szerint a magyar értékek többet jelentenek, mint az EU értékek. Például nálunk nincs nagy létszámú iszlám közösség, nincsenek szalafista gyűlöletprédikátorok, ezt én szeretném fenntartani. Nem támogatom, hogy nagy tömegben iszlám hátterű bevándorlók jöjjenek ide. Ha befogadunk embereket, hadd döntsük el mi, hogy kit fogadunk be az ország érdekeinek, kulturális értékeinek megfelelő módon. Például a közel-keleti államokból erőszakkal elüldözött arab keresztények befogadását több szempontból is előnyösebbnek tartom, mint a mi kultúránktól távolabbi muzulmánokét. Sajnos a nyugat-európai országok nem tudták őket nagy tömegben sikeresen integrálni, és ez figyelmeztető jel kell, hogy legyen a mi számunkra is.

Dr. Besenyő János ezredes a XXVIII. Budapesti Menedzsment és Controlling Fórumon részt vesz az Európát érintő geopolitikai, társadalmi és gazdasági kockázatok 2016 késő tavaszán című kerekasztal-beszélgetésen.
Jöjjön el, és hallgassa meg!