Forró január után forró február? - 2014.02.10 |
Megosztom:
|
Váratlanul érte a reálgazdaságot, hogy a január közepéig nagyjából 300HUF/EUR árfolyam a hónap végére gyors vágtában 312 fölé került. Ezt mutatja az is, hogy - mint a Napi Gazdaság január 29-i cikkében banki treasury szakemberek és elemzők megerősítették - az árfolyamkockázatokat fedező ügyletek iránti érdeklődés nem változott érdemben az év elején.
A vállalkozások életében a január hónap inkább az előző év lezárásáról, az újév előkészületéről szól még, így kevésbé figyelnek a makro pénzügyekre. Az exportáló vállalkozások egy része ugyanakkor látva az elmúlt két hetet, számol, és örülhet, hiszen a gyengülő forint jó árbevételt prognosztizál, már ha ez így is marad. Az ő oldalukon lehetséges a HUF/EUR befixálása az elkövetkező néhány hónapra, kérdés, hogy mi ennek az ára. A vállalati tervek aligha számoltak 312 HUF/EUR árfolyamokkal, inkább óvatosan, 300HUF/EUR közeliekkel. (Február 10-én, amikor ez a poszt megjelent, a forint átmeneti erősödés után ismét 310 közelébe került az euróval szemben - a szerk.)
Az importőrök figyelmét is leköti sok minden más, igaz, számukra a beszerzési oldalon sajnos többletköltség következett be, vagy - a fizetési feltételektől függően - hamarosan bekövetkezik a szállítói számlák kifizetésekor, azaz realizált veszteséggé válik. Ami felmentést adhat az idegesebb reakció alól, ugyanaz a jelenség: azaz, év eleje van, még hosszú az év, egyes beszerzések halaszthatók, még ki lehet gazdálkodni ennek hatását.
Az árfolyamkockázati kitettség az export-import hatásokon túlmenően a devizában fennálló egyéb pénzügyi kötelezettségektől - főleg a devizahitelek nagyságától és esedékességétől - is függ, így ezzel is számolnia kell annak, aki devizában adósodott el. Igaz, ha nincs esedékesség, ez nem jár valódi cash-flow kiadással, realizált veszteséggel. A mérleg átértékelése pedig még messze van.
Figyelemre méltó, hogy a feltörekvő piacok devizái közül a magyar forint esett a legnagyobbat január végén, az ország pozitív fizetési mérlege és jelentős devizatartalékai ellenére, igaz, magas adósság/GDP arány mellett. Be kell-e avatkozni? Ha igen, mikor? Mi ennek a kiszámítható hatása? Vagy csak teszteli a piac a jegybankot? A Monetáris Tanács következő ülése február 18-án lesz, a híradások szerint a jegybank „figyeli az eseményeket". Tehát most mindenki viselje az előnyöket vagy hátrányokat, kinek-kinek helyzete szerint.
De mit is tehetnek a vállalkozások? Ha továbbra sem akarnak belebonyolódni a bankjaikkal összetettebb fedezeti ügyletekbe, érdemes folyamatosan menedzselni az üzleti tervek alapján a deviza kitettségeiket, azaz a deviza és forint bevételek és kiadások nagyságát, időbeli ütemezését, valamint intézkedéseket tenni az árfolyamkockázatok természetes fedezésére, csökkentésére (natural hedging). Azaz, például érdemes a devizabevételek egy részét devizában tartalékolni, hogy gyengülő forint pozíció esetén az import vásárlásra vagy devizahitel-törlesztésre ne kelljen devizát venni. De ugyanígy érdemes áttekinteni, hogy milyen feltételekkel terelhetők át a bevételek és kiadások deviza- vagy devizaalapú elszámolásra, esetleg alternatív megállapodásra (energiaköltség, bérleti díj, eszközbeszerzés, vásárolt szolgáltatások, stb.) További kérdés, hogy vannak-e harmonizációs lehetőségek a bevételek, kiadások időbeli ütemezésének megváltoztatására, és ezzel az árfolyamhatások kivédésére: például a bevételek halasztott realizálására (gyengülő forint tendencia esetén) vagy nagyobb tételű olcsóbb vásárlásra (erős forint esetén). Minden esetben a folyó finanszírozás költségeit és a likviditási helyzetet is mérlegelni kell.
A fenti gondolatmenet és védekező mechanizmus nem kockázatmentes, hiszen a korábban kifejtett makroszintű mozgások bizonytalanságait főképp a napi menedzsmentet végző pénzügyi vezetők vállalják át. Ha nem a bejósolható irányba mozognak a devizák, könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy ők maguk manőverezik be a cégüket egy veszteséges helyzetbe. Ez pedig nagyobb személyes kockázattal járhat, mint a makrogazdasági mozgások hatásának elszenvedése. Vagyis vállalata válogatja, hogy ki milyen stratégiát tud és akar e téren felvállalni, illetve milyen mozgásteret enged saját vezetőinek.
Riedl Zsuzsa(IFUA Horváth & Partners, szakértő)
Kapcsolódó bejegyzések:
Valóban a CFO-k döntenek?
Címkék: árfolyam, árfolyamkockázat, kockázatkezelés
« vissza
 |
Havas Levente
tovább » |
 |
Pokol Gábor
tovább » |
 |
Szatmári Johanna
tovább » |
Blogunk a vállalatvezetés, a menedzsment legújabb trendjeiről, módszereiről szól. Egyperces posztok az IFUA Horváth & Partners szakembereitől.
autógyártás(3), közlekedés(2), cloud(4), felhő(3), e-kereskedelem(3), Malév(1), fizetőképesség(1), IT biztonság(13), mobilbiztonság(4), okostelefon(5), bank(9), Balanced Scorecard(1), BSC(1), stratégiai térkép(1), mutatószám(2), stratégia(5), Kék Óceán(2), Blue Ocean(2), tablet(3), iPad(2), mobil(1), mobilfizetés(2), oktatás(1), légitársaság(2), fapados(1), iBooks Author(1), interaktív könyv(1), telekom(1), pénzmosás(1), adócsalás(1), hacker(4), posta(1), mobileszköz(1), mobiloptimalizálás (1), pénzforgalom(2), zöld energia(2), szélerőmű(1), napelem(1), napkollektor(1), biogáz-erőmű(1), (11), controlling(8), operatív controlling(1), stratégiai controlling(1), folyamatköltség-számítás(1), értékesítés(7), beszerzés(6), banktitok(1), egészségügy(5), kötelező nyugdíjazás(1), hatékonyság(7), hatékonyságjavítás(3), költségmegtakarítás(1), mobilpénztárca(1), private cloud(1), hitel(3), kötvény(1), kockázat(2), termelésmenedzsment(1), shopfloor management(1), IT(3), technológiai platformok egységesítése(1), zöldenergia(1), megújuló energia(2), zöldbizonyítvány(1), bónusz(1), bónuszbank(1), prémium(1), légiközlekedés(1), repülés(1), Drucker(1), előrejelzés(1), árfolyam(2), árfolyamkockázat(1), management tanácsadás(1), teljesítménymenedzsment(1), marketing(1), üzleti intelligencia(9), business intelligence(5), BI(8), kereskedelem(3), termékinnováció(1), gyártásszervezés(1), kockázatkezelés(4), javadalmazás(2), controller(1), olimpiai aranyérem(1), csalásdetektálás(1), adatbányászat,(1), hálózatkutatás(3), SIXTEP(1), biztosítás(3), információbiztonság(1), nyugdíjbiztosítás(1), életbiztosítás(1), vezetői információs rendszer(1), könyvelés(1), omnichannel(1), multichannel értékesítés (1), vállalati értékteremtés(2), képzés(2), játékosítás(1), számítógép(1), informatika(1), kormányzati informatika(1), informatikai infrastruktúra(2), informatikai szolgáltatások(1), kkv(1), kockázatmenedzsment (1), adózás(1), adóoptimalizálás (1), lean(5), adattudomány(2), adattudós(2), data science(1), data scientist(1), kkv(1), DDoS(1), visszahívás(1), hűségprogram(1), beszámolás(2), adatvizualizáció(1), Emirates(1), orvosok(1), Kazahsztán(1), mezőgazdaság(1), élelmiszeripar(1), Disclosure Management(1), termelékenység(1), tőkehatékonyság(1), Lean Six Sigma(1), készletgazdálkodás(1), nonprofit menedzsment(1), innováció(3), adattárház(2), overprocessing(2), BI as a service(1), projektcontrolling(2), önköltségszámítás(1), felelős vállalatirányítás(1), ártárgyalás(1), hitelkiváltás(2), jelzáloghitelezés(1), portfolioblogger(39), jelzáloghitelezés(1), BYOD(1), controller szerep(2), HR(2), elemzés(2), tervezés(1), toborzás(1), vezetőképzés(1), vezetői képzés(1), digitalizáció(2), prediktív elemzés(2), prediktív analitika(2), kórházak(1), gyógyszeripar(1), terrorizmus(1), szabályzat(1), analytics(1), közösségi szervezetek(1), verseny(1), együttműködés(1), kooperáció(1), Excel(1), adat(1), dashboard(1), vizualizáció(1), fizetés(1), jövedelem(1), CapacityInsight(1), kapacitásmodellezés(1)