Mitől lesz sikeres a Lean Six Sigma módszer? - 2015.01.08 |
Megosztom: Írjon nekünk: |
A gyakorlati alkalmazás 3 sikertényezője
Az elmúlt évtizedekben nemzetközi
színtéren számos olyan megközelítés, vállalati módszer, filozófia, gyakorlat
terjedt el, mely a vállalati teljesítmény, az erőforrás-felhasználás, a
gyártás, a vállalati folyamatok hatékonyságát hivatott javítani (pl. Just in
Time, Lean gyártás, Total Quality Management, BPR, Six Sigma, stb.).
A 2000-es évek elején jelent meg a Lean Six Sigma megközelítés, mely az eddigi módszertanokból táplálkozva, azok lényegi elemeit ötvözve és a szervezetek több mint 50 éves gyakorlati tapasztalatait felhasználva célozza meg a vállalati teljesítmény javítását.
A Lean Six Sigma (LSS) módszertan egyesíti a lean elveket - azaz a munkafolyamatok hatékonyságának növelését a vevő számára értéket nem teremtő veszteségek, pazarlások megszüntetésével, megelőzésével -, és a Six Sigma (hat szigma) módszertant, mely a vállalati folyamatok, a folyamati outputok minőségének javítását, fejlesztését célozza meg a működés feltérképezése és az eredményesség folyamatos mérése mellett. A módszertan alkalmazásával a vállalat költségeinek és veszteségeinek csökkentése mellett a másik legfontosabb cél az ügyfél megelégedettségének növelése. Az ügyfél vagy vevő ez esetben nem csak a vállalat külső vevőit - vásárlóit, megrendelőit - jelenti, hanem a belső vevőket is, azaz a vállalaton belül olyan területek vagy részlegek munkatársait is, akik az adott osztály vagy részleg által előállított termékkel, szolgáltatással kapcsolatba kerülnek, azzal tovább dolgoznak.
A lean és six sigma módszertanokat nem csak a gyártó, hanem a szolgáltató szektorban is használják, de kisebb folyamatok (pl. adminisztráció, szolgáltatás) javítására is alkalmazható.
Hazánkban az elmúlt években került előtérbe - leginkább a külföldi anyavállalattal rendelkező hazai vállalatoknál -, hogy a hatékonyságot a lean és six sigma módszertanok mentén javítsák, e személetet átültessék a gyakorlatba, és így optimalizálják a folyamatokat. A vállalatok különböző formáit választhatják a módszertan alkalmazásának: külső tanácsadókat, szakértőket fogadnak, akik projektek keretében hajtják végre a változásokat és érnek el hatékonyságjavulást, vagy a vállalat dönthet úgy, hogy saját munkatársait képezi ki a lean szigma módszertanra, akik belső erőforrásból valósítják meg a vállalati folyamatok javítását, fejlesztését. Hosszú távú eredményt akkor érhet el a szervezet, ha a megközelítést és a módszertanokat, technikákat a mindennapi működés részévé teszi, ha a szemlélet „áthatja az egész szervezetet".
Három dolog feltétlenül szükséges ahhoz, hogy - akár belső, akár külső támogatás mellett - a módszertan(oka)t az adott szervezet sikeresen tudja alkalmazni, és ezáltal a vállalat valóban pozitív változást tudjon elérni. Lássuk ezeket a sikertényezőket!
1. A vállalati teljesítmény és a folyamatok eredményességének mérése
A lean szigma módszertan a folyamatok vagy eredménytermékek minőségének színvonalát, eredményességének mértékét, azaz egy-egy folyamatban előforduló hibák számát, gyakoriságát vizsgálja, ennek csökkentését helyezi a középpontba. Hat szigmás az a gyártási vagy egyéb folyamat, melynek során az előállított termékek vagy a folyamat lefutása 99,99966%-ban hibátlan, azaz 1 millió termékből vagy a folyamat 1 millió alkalommal történő lefutásából 3,4 esetben fordul csak elő hiba.
A mérés akkor megvalósítható, ha az ahhoz szükséges feltételek rendelkezésre állnak: (i) tudjuk, hogy mit akarunk mérni, azaz vannak a teljesítmény vagy folyamat mérésére alkalmas, a vezetők által kijelölt mutatók; (ii) rendelkezésre áll a mérést támogató informatikai rendszer, mely lehetővé teszi az automatikus riportolást; (iii) a folyamatok rendszeres visszamérésének van kijelölt felelőse, aki a vezetőnek számol be rendszeres időközönként az elért teljesítményről.
2. Munkatársak képzése
A lean szigma széles módszertani- és eszközkészlettel rendelkezik. A vállalat akkor tudja a gyakorlatban is jól alkalmazni a módszertant, ha a mindennapi munkavégzésben résztvevő kollégák is elsajátítják ezeket a technikákat, eszközöket. Gyakori, hogy módszertani képzésben a vállalat egyes területeinek vezetői vagy egyes kulcsfolyamatok gazdái részesülnek, míg a mindennapi operatív munkavégzésben résztvevőknek nincs erre lehetősége. Ez esetben a vezető feladata lehet a folyamatjavításban érintett belső munkatársak megfelelő mértékű bevonása a változások elősegítésébe, a problémafeltárás alulról, a munkatársak irányából jövő kezdeményezése és ösztönzése, továbbá a lean szemlélet folyamatos közvetítése, átadása.
A vállalati teljesítmény és hatékonyság javítása legtöbbször új folyamatokat eredményez, illetve a folyamatok lefutásának, a feladatok és felelősségi köröknek a változását idézi elő. Az új folyamatok akkor tudnak a mindennapi működésbe beépülni és felváltani a régieket, ha az érintett területek munkatársai a változások részleteiről megfelelően tájékozódnak, oktatásban részesülnek annak érdekében, hogy az új folyamat(ok) lefutása mindenki számára egyértelmű legyen.
3. Vezetői elköteleződés
A lean szigma egy vezetői megközelítés, mely áthatja az egész szervezetet, így javítja a teljesítményt és ér el fenntartható változásokat. A változások akkor tudnak a szervezetben megvalósulni, ha a vezetők elkötelezettek az új működés, az új, optimalizált folyamatok betartatása mellett, és támogatják a javaslatok megvalósításáig vezető utat. Az elkötelezettség egyik megnyilvánulása, hogy a vezetők elvárják a munkatársaktól a folyamatokban végbement változások betartását, az új, javasolt működés szerinti operatív munkavégzést.
A változások bevezetését, a javaslatok megvalósítását sokszor részletesen kidolgozott intézkedési tervek, akciók támogatják, melyek végrehajtása a munkatársak részéről belső erőforrás ráfordítást igényel. A vezetők feladata, hogy a megvalósítás során a mindennapi munkavégzés mellett a munkatársak úgy álljanak rendelkezésre, hogy ez ne okozzon jelentős túlterheltséget.
Kocsis Alexandra(IFUA Horváth & Partners, tanácsadó)
Kapcsolódó bejegyzések:
„A magyar tulajdonú vállalatok termelékenységben nem versenyképesek“
Mitől lesz egy megoldás „lean”? És mi köze ennek a controllinghoz?
Ami a Figyelőből kimaradt
A termékinnováció nem elég
Címkék: hatékonyság, Lean Six Sigma
« vissza
Beinschróth József
tovább » |
Horváth Botond
tovább » |
Kovács László
tovább » |
Blogunk a vállalatvezetés, a menedzsment legújabb trendjeiről, módszereiről szól. Egyperces posztok az IFUA Horváth & Partners szakembereitől.
autógyártás(3), közlekedés(2), cloud(4), felhő(3), e-kereskedelem(3), Malév(1), fizetőképesség(1), IT biztonság(13), mobilbiztonság(4), okostelefon(5), bank(9), Balanced Scorecard(1), BSC(1), stratégiai térkép(1), mutatószám(2), stratégia(5), Kék Óceán(2), Blue Ocean(2), tablet(3), iPad(2), mobil(1), mobilfizetés(2), oktatás(1), légitársaság(2), fapados(1), iBooks Author(1), interaktív könyv(1), telekom(1), pénzmosás(1), adócsalás(1), hacker(4), posta(1), mobileszköz(1), mobiloptimalizálás (1), pénzforgalom(2), zöld energia(2), szélerőmű(1), napelem(1), napkollektor(1), biogáz-erőmű(1), (11), controlling(8), operatív controlling(1), stratégiai controlling(1), folyamatköltség-számítás(1), értékesítés(7), beszerzés(6), banktitok(1), egészségügy(5), kötelező nyugdíjazás(1), hatékonyság(7), hatékonyságjavítás(3), költségmegtakarítás(1), mobilpénztárca(1), private cloud(1), hitel(3), kötvény(1), kockázat(2), termelésmenedzsment(1), shopfloor management(1), IT(3), technológiai platformok egységesítése(1), zöldenergia(1), megújuló energia(2), zöldbizonyítvány(1), bónusz(1), bónuszbank(1), prémium(1), légiközlekedés(1), repülés(1), Drucker(1), előrejelzés(1), árfolyam(2), árfolyamkockázat(1), management tanácsadás(1), teljesítménymenedzsment(1), marketing(1), üzleti intelligencia(9), business intelligence(5), BI(8), kereskedelem(3), termékinnováció(1), gyártásszervezés(1), kockázatkezelés(4), javadalmazás(2), controller(1), olimpiai aranyérem(1), csalásdetektálás(1), adatbányászat,(1), hálózatkutatás(3), SIXTEP(1), biztosítás(3), információbiztonság(1), nyugdíjbiztosítás(1), életbiztosítás(1), vezetői információs rendszer(1), könyvelés(1), omnichannel(1), multichannel értékesítés (1), vállalati értékteremtés(2), képzés(2), játékosítás(1), számítógép(1), informatika(1), kormányzati informatika(1), informatikai infrastruktúra(2), informatikai szolgáltatások(1), kkv(1), kockázatmenedzsment (1), adózás(1), adóoptimalizálás (1), lean(5), adattudomány(2), adattudós(2), data science(1), data scientist(1), kkv(1), DDoS(1), visszahívás(1), hűségprogram(1), beszámolás(2), adatvizualizáció(1), Emirates(1), orvosok(1), Kazahsztán(1), mezőgazdaság(1), élelmiszeripar(1), Disclosure Management(1), termelékenység(1), tőkehatékonyság(1), Lean Six Sigma(1), készletgazdálkodás(1), nonprofit menedzsment(1), innováció(3), adattárház(2), overprocessing(2), BI as a service(1), projektcontrolling(2), önköltségszámítás(1), felelős vállalatirányítás(1), ártárgyalás(1), hitelkiváltás(2), jelzáloghitelezés(1), portfolioblogger(39), jelzáloghitelezés(1), BYOD(1), controller szerep(2), HR(2), elemzés(2), tervezés(1), toborzás(1), vezetőképzés(1), vezetői képzés(1), digitalizáció(2), prediktív elemzés(2), prediktív analitika(2), kórházak(1), gyógyszeripar(1), terrorizmus(1), szabályzat(1), analytics(1), közösségi szervezetek(1), verseny(1), együttműködés(1), kooperáció(1), Excel(1), adat(1), dashboard(1), vizualizáció(1), fizetés(1), jövedelem(1), CapacityInsight(1), kapacitásmodellezés(1)